A mesék felkínálják az azonosulás lehetőségét, segítenek a problémamegoldás és alkalmazkodás fejlesztésében, feloldják a szorongást és kitágítják a világot a kisgyermek számára. A mesék viselkedési mintákat is nyújtanak a gyermekek számára, ezért jelentős szerepük van az érzelmi és értelmi fejlődésükben is.
A tündérmesékben megjelenő boszorkányok, farkasok, sárkányok lehetőséget adnak nekik, hogy nehezen meghatározható érzéseiket formába öntsék és kiélhessék. Ilyen érzések például a szorongás a szülők elvesztésétől, saját tehetetlenségétől a felnőtt világban, testvér iránti irigység, harag. A mesék szereplői, például az erdőben bolyongó Jancsi és Juliska, a Hófehérkére féltékenykedő gonosz mostoha ezeket a félelmeket jelenítik meg szimbolikus képekben. Szerencsére a hős a mese végére mindig felülkerekedik az akadályokon, ezért, bármilyen borzongató is a mese, ha a gyermek ki tudja várni a fantáziaképeken áthaladva a vigasztalás és megszabadulás érzését, igenis jótékony hatású. Megtanítják őket ezek a mesék arra, hogy az élet tele van nagy és félelmetes dolgokkal, de ha az ember kitartó és ott állnak mellette a barátok, minden akadályt képes leküzdeni.
Nagyon fontos még a mese a képzelőerő fejlesztésében, továbbá a szókincs gazdagodásában és a nyelvi helyesség fejlődésében. Az esténként mesét hallgató gyerekek iskolás korukra sokkal fejlettebbek lesznek, mesét nem hallgató társaiknál.
Az esti meseolvasás, mesehallgatás erősíti és elmélyíti a szülő-gyerek kapcsolatot. Ez általában ellazult állapotban, nyugalmas környezetben történik, általában elalvás előtt. Gyakori a testi kontaktus, mint az ölbe vevés, átölelés, így a kisgyermek biztonságban érezheti magát.
Most, hogy megtudtuk, miért is fontosak a mesekönyvek és miért kell mesét olvasni a gyermekeknek már születésük pillanatától, megpróbálom a lehető legnagyobb részletességgel bemutatni a kortárs gyermekkönyv kínálatot.